Hátsó nyaki régió
A nyakinyirokcsomó-megnagyobbodásról
A nyirokcsomó szerkezete[ szerkesztés ] Nagyság és alak[ szerkesztés ] A nyirokcsomók legnagyobb átmérője 1 mm és 3 cm között van. A nagyobbak általában bab alakúak.
Domború szélük mentén lépnek be a nyirokcsomóhoz vezető nyirokerek vas hátsó nyaki régióaz ellenkező széli behúzódott részen, kapun hilum keresztül lép ki néhány — előbbieknél jóval nagyobb — elvezető nyirokér vas efferens.
Utóbbin lépnek be és ki a nyirokcsomót ellátó vérerek.
Nyirokcsomó
Kötőszövetes váz[ szerkesztés ] A nyirokcsomónak rostos kötőszövetből álló tokja van, ami a kapunál megszakadva bocsátja az itt áthaladó képleteket.
A tokból kötőszövetes gerendák trabecula nyomulnak be a belső állományba. A rostos kötőszövetes tokhoz és gerendákhoz rögzül a nyirokcsomó finomabb, retikuláris kötőszövetből álló alapváza. Ezt finom rácsrostokból álló hálózat és annak csomópontjaiban elhelyezkedő nagy, sokszögletű retikulumsejtek alkotják. A retikulumsejtek fix nagy falósejtekként is funkcionálnak, a szinuszok üregeiben kihorgonyzódva is megtalálhatók, így fontos szerepük van a szűrőrendszer alkotásában.
A nyiroksejtek elrendeződése[ szerkesztés ] A nyiroksejtek elrendeződését alapul véve a nyirokcsomón kéregállományt, velőállományt és a kettő közötti átmeneti zónát lehet megkülönböztetni. A kéregállományban a nyiroksejtek viszonylag tömötten helyezkednek el, de tüszős elrendeződést is mutatnak.
Fej-nyaki régió, nyálmirigyek, nyaki nyirokcsomók ultrahang vizsgálata Nyaki lágyrész iletve nyaki nyirokcsomók ultrahang vizsgálata A fej-nyaki régióban számos nyirokcsomó régió található, melyek reaktív megnagyobbodása és fájdalmas duzzanata számos betegség kapcsán megjelenhetnek. Gyermekkorban leggyakoribb a torokgyulladás kapcsán kialakuló gyulladás, melynek kapcsán ezen nyirokcsomókban tályog is kialakulhat szövődményként. Hasonló duzzanat jöhet létre szisztémás vírusfertőzések hatására cytomegalivirus fertőzés, Ebstein-Barr virusfertőzéstovábbá nyirokcsomó megnagyobbodás alakulhat ki számos specifikus megbetegedés tbc, sarcoidosis és daganatos betegségek gyomordaganatok, fej-nyaki régió daganatai, nyirokérdaganatok következtében is. Ezen folyamatok felismerésére és követésére az ultrahangos vizsgálat kitűnően alkalmas.
A tüszők nem élesen határolódnak el a közöttük lévő nyiroksejtállománytól, gömb alakú képződmények, egy külső tömöttebb magelrendeződésű és egy belső lazább magelrendeződésű részből állnak. Ettől szövettani készítményeken - főleg kis nagyításoknál - a külső rész sötétebben, míg a belső világosabban festődőnek tűnik.
A nyaki nyirokcsomók szonográfiás értékelése
Ez valójában azt jelenti, hogy a tömöttebb részen a sejtek citoplazmája viszonylag kevesebb a maghoz képest és a sejtek kisebbek, míg a lazább részen a sejtek citoplazmája több a maghoz képest és a sejtek nagyobbak; emellett a magok szerkezetének tömöttségében is különbség van a két rész között. A nagyobb sejtméret és a lazább magszerkezet a sejtek nagyobb aktivitására utal.
Új, rendkívül modern műtéti eljárás a pécsi idegklinikán
A nyiroksejtek szaporodása valóban a belső, lazább szerkezetű részben történik centrum germinatívum. A tüszőknek ez a része annak hatására alakul ki, hogy az immunrendszer immunválaszt kiváltó idegen anyagokkal antigén találkozik.
Ezek hátsó nyaki régió másodlagos nyiroktüszők. Amíg a centrum germinatívum kialakulását az antigén inger nem váltja ki, a tüszők egységesen tömöttebben elrendeződött kis sejtekből állnak.
- Térdízületi betegségek kezelése
- Nyaki nyirokcsomó régiók - ENT House Budapest
- Ő az a Doktor néni, akihez az aggódó anyukák nyugodt szívvel odavihetik
- Váll rheumatoid arthritis
- Legjobb krémek hátfájásra
- Térdízület deformáló osteoarthritisének kezelése
- A nyaki régió ultrahang vizsgálata - Dr. Binó Brúnó
Ezek az elsődleges nyiroktüszők. Az átmeneti zónában a nyiroksejtek elrendeződése viszonylag tömött, de tüszők nem találhatók. Itt találhatók a nyirokcsomókban a T-limfociták.
Ezek azonban csak különleges eljárásokkal különíthetők el a nyiroksejtállomány nagy részét kitevő B-limfocitáktól.
A velőállomány az előbbieken belül, a kapu szomszédságában helyezkedik el. Lazább szerkezetű az előbbi kettőnél, mert viszonylag keskeny nyiroksejtkötegek és a közöttük lévő szinuszok hálózatából áll.
Az antigének hatására aktiválódott, immunglobulinok termelődésére átalakult B-sejtek, a plazmasejtek a nyirokcsomóban főleg itt találhatók meg. A szinuszrendszer[ szerkesztés ] A szinuszok endotélsejtekkel bélelt rések, üregek a környező tömöttebb nyiroksejtállományban.
A nyirokcsomó-megnagyobbodás okai
Nincs önálló érfalszerkezetük. Ezek a rések biztosítják a nyirok áramlását a nyirokcsomón keresztül. Sejtjeiknek fontos szerepe van a nyirok szűrésében is, mivel hátsó nyaki régió az endotélsejtek, mind a szinuszok üregében kihorgonyzott nagy falósejtek képesek a szemcsés vagy kolloidális természetű idegen anyagok bekebelezésére.
A kötőszövetes tok képződményei mentén helyezkednek el. A tok alatti rés a széli szinusz. A nyiroksejtállományba benyomuló kötőszövetes gerendák mentén hatolnak át a kérgen és az átmeneti zónán a gerenda menti trabekuláris szinuszok.
Nyak, Nyaki metasztázisok, Detektálás
Ezek a velőszinuszokba ömlenek. A velőállományban a szinuszok a nyiroksejtkötegek mentén hálózatot képeznek. A szinuszok által elfoglalt tér itt viszonylag nagy a nyiroksejtekéhez képest. A velőszinuszokból szedődnek össze az elvezető nyirokerek.
